Az első lépés ;-)

Sziasztok!  😍

Sokat gondolkoztam azon, mivel kezdjem ezt a legelső cikket ezen az oldalon. Na jó, csak próbáltam gondolkozni rajta, de elég nehéz úgy, hogy közben egy pici lányka mászik bele az ölembe és nagyon akar valamit, miközben a "nagy" éppen haldoklik egy szimpla náthától 😕.

Tudom, ez itt a bemutatkozás helye - lenne. De senkit sem szeretnék untatni. Pláne nem panaszkodni vagy sajnáltatni magam. A lényeg a lényeg : ha olvasod ezeket a sorokat, akkor nagy valószínűséggel egy cipőben járunk, függetlenül attól, hogyan jutottunk ide. Természetesen idővel mesélünk majd erről is, az enyém sem túl szép történet, kétszeresen sem az. Viszont azt gondolom, hogy nem kell leragadnunk a szomorú múltnál, hiszen túl vagyunk rajta (illetve ha konkrétan Te még nem, ne aggódj! mert igenis túl leszel rajta!) és eljött az ideje a felállásnak és továbblépésnek. Mert nem dőlt össze a világ azzal, ami történt, csak az álmainkat zúzta szét valaki, aki nagyon nem érdemelt meg minket és a gyermekeinket. De hát C'est La Vie! , egyszer fent, egyszer lent 😅. 

Szóval ahelyett, hogy elsőre túl sok személyes dolgot árulnék el magamról (ami gondolom, amúgy sem érdekel - egyelőre), hadd mondjam el, miért kezdtem el írni ezt a blogot. Most csak úgy légből kapva sorolnék fel pár okot rá : 

először is, megértelek, ha kiábrándult, csalódott, dühös, elkeseredett, esetleg depis vagy. Itt kiöntheted a szíved! Én is átmentem ezen (kétszer egymás után) és tapasztalatból tudom, milyen sokat számít az elfogadásban és az újrakezdésben az, ha kibeszélhetjük magunkból a fájdalmunkat figyelmes sorstársainknak. 

másodszor : szeretném, ha tudnád, azért, mert nem jött össze, Te még mindig szép vagy, erős vagy és értékes ember vagy! Egy szó sem igaz abból, amit veszekedés közben vágott a fejedhez, csak hogy megbántson és beléd taposson! Aki csak így tud beszélni Veled, annak nagyon súlyos önértékelési és lelkiismereti problémái vannak 😉 

harmadszor : néha jól esik kiírni magunkból a napi stresszt vagy éppen a jó élményeket, ahol olyanok olvassák, akikkel együtt lehet sírni és nevetni. Lehetünk online barátnők vagy nővérek is, ha arra van szükséged 😊 Szeretném, ha sikerülne létrehozni egy szoros kis összetartó közösséget, ahol nem csak én "beszélek", hanem : beszélgetünk. 

Ezzel kapcsolatban feltétlen meg kell jegyeznem, hogy moderálom a hozzászólásokat. Nem hiszem, hogy újdonságot mondanék : szidni lehet az exet/apukát, de csak kulturált kifejezésekkel és az illetőt azonosító adatok nélkül. Tilos a trágár, személyeskedő, gonoszkodó, durva, perverz, aberrált beszéd az oldalamon és kérném, hogy a politikát priviben tárgyaljátok ki!

Szeretném viszont, ha megosztanátok velem és egymással a véleményeteket, élményeiteket, tapasztalataitokat, tippjeiteket. Ehhez is a Hozzászólások-ban tudok teret adni. Mint ahogy tervezem, hogy egy börze-cikket is indítok majd, ha már lesz egy kis közösségünk. 

A cikkeim feltétlen őszinték lesznek, illusztrációként a saját életem képeiből is fogok meríteni, viszont ne haragudjatok, vízjelezem őket (nem  úgy értem, hogy a netről lopom 😄), csak nem szeretném, ha kikerülnének további felhasználásra a világhálóra. 

Mivel egyelőre magamban beszélek, a kövi cikkben azt hiszem, bátran megoszthatok némi személyes infót, hogy legyen miből kiindulni 😅





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Baj van

Amit az anyák nem mondanak el